facebook kovaszan megyei voroskereszt

A COVID-19 koronavírus terjedésének megelőzéseként
a Kovászna Megyei Vöröskereszt felfüggeszti az ügyfélfogadást!

Elérhetőségeink:

Könyvelőség / Humán Erőforrás
Tel: 0728 84 54 61,
contabil.crucearosiecv@gmail.com
Otthongondozás
Tel: 0771 77 50 03,
magdi.crucearosiecv@gmail.com

Óvd magad és másokat

magad8765520654721089536 o

Hogyan terjed

HU terjedes 1741021820145893376 o

elso helyA legtöbb embert érintő és legátfogóbb tevékenységet azok a civil szervezetek végzik, amelyek a szociális ágazatban dolgoznak, anyagi források tekintetében ellenben mégsem ezek élvezik a legnagyobb támogatást. A pályázatokból és eseti támogatásokból begyűjtött források alig elegendőek a rászorulókat segítő programokra, a működési költségek előteremtése pedig igazi kihívás minden szervezetnek. Ezekről a gondokról beszélgettünk Papp Adolffal, a Kovászna Megyei Vöröskereszt igazgatójával.

A nonprofit szférában egyedülálló a Vöröskereszt státusa, besorolás szerint közérdekű, közhasznú szervezet. Ez ellenben nem jár semmilyen előnnyel, a vonatkozó jogszabály csupán arról rendelkezik, hogy az állami intézmények kötelesek támogatni a Vöröskeresztet, ennek a törvénynek az alkalmazása ellenben mindenkor politikai döntés kérdése – hangsúlyozza Papp Adolf.

A Vöröskereszt százötven éve működik, jelenleg százhetven országban van szervezete.

Romániában csak a Vöröskereszt országos szervezete részesül állami költségvetési támogatásban, ebből fizeti be az évi tagdíjat a nemzetközi szervezetnek, a többit katasztrófavédelmi felszerelésekre költi, a megyei szervezeteknek ebből a finanszírozásból nem jut – mondotta. Ennek ellenére vannak olyan programjai a Kovászna Megyei Vöröskeresztnek, amelyeket huszonnyolc éve megszakítás nélkül folytat. Évente több száz rászoruló család részesül három-négy téli hónapon keresztül élelmiszer-támogatásban, ruházattal szinte egész esztendőben segítik az elesetteket, minden nyáron ingyenes tábort szerveznek a legszegényebb családok gyermekei számára. Otthoni beteggondozói szolgálatot működtetnek, ami gyakran kiterjed az ágyhoz kötött, egyedül élő idős ember háztartásában felmerülő feladatok elvégzésére is, orvosi segédeszközökkel  segítik azokat, akiknek erre szükségük van. Elsősegély-tanfolyamokat szerveznek, elsősegély-bemutatókat tartanak iskolákban és elsősegélyt biztosítanak különböző rendezvényeken – sorolta a tevékenységeket az igazgató.

Az évente ingadozó, többnyire csökkenő állami szubvencióban részesülő szociális szervezetektől eltérően a Vöröskereszt nem jogosult az említett támogatásra, pénzhiány miatt pedig tavaly a megyei önkormányzat nem hirdetett szociális jellegű pályázatot, így a szervezet ettől a forrástól is elesett. Papp Adolf leginkább azt tartja nehéz­ségnek, hogy év elején nem tudják, milyen bevételekre számíthatnak, miből folytathatják megkezdett programjaikat. Ha adott támogatások nem folynak be a szervezethez, nem mondhatják azt rászorulók százainak, hogy nincs pénz.

A Vöröskereszt mögött nincs egy másik szervezet, egyház, politikai alakulat, amely szűkös időkben kisegíthetné, hogy ne maradjanak abba a segélyprogramok – hangsúlyozta az igazgató.

Mégis úgy tartja, tavaly jó évet zártak, mert szolgáltatásaikat folytathatták, rászorulók százainak segíthettek, de a fenntartási, működési költségek előteremtése sok fejtörést okozott. Papp Adolf úgy véli, annak ellenére, hogy a civil szervezetek rengeteg állami feladatot látnak el, mindig pengeélen táncolnak, pedig éppen úgy szükségük van székházra, a működéshez szükséges infrastruktúrára, felszerelésekre, mint azoknak az állami intézményeknek, amelyeket költségvetésből finanszíroznak. Nem lehet megspórolni a telefon, a fénymásoló, a számítógép használatát és fenntartását, a néhány alkalmazott fizetését és az utána járó adót, de még az önkéntesek foglalkoztatásának is van költségvonzata, hisz el kell jutniuk a rászoruló emberhez, ehhez gépkocsira, üzemanyagra van szükség, az adományokat is először be kell leltározni, raktározni, megszervezni a szétosztást, és ez mind-mind emberi erőforrást és ráfordított pénzt igényel – mondotta.

Papp Adolf szerint sok a vakablak, amelyeket a társadalom nem lát. A szociális szervezetek olyan családokkal találkoznak, ahol nincs villany, a lakáskörülmények a nyomornál is rosszabbak, a gyermekek éheznek, kallódnak – mondotta. „A társadalomnak kellene legyen annyi erőforrása, hogy azokat, akik elcsúsznak, segítse. Nyilván különbséget kell tenni azok között, akik ezt életvitelként választják, és azok között, akik valami miatt csúsznak le. Ha valaki egy ilyen családban nő fel, el sem tudja képzelni, hogy neki lehetne munkahelye és pénzt kereshet. Nincs mintája, erre meg kellene tanítani” – véli a Vöröskereszt vezetője.

A gondok ellenére azt látjuk, a Kovászna Megyei Vöröskereszthez hasonlóan nem hátrál meg a nehézségek elől a sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztyén Alapítvány sem, a Gyulafehérvári Caritas helyi kirendeltsége is százaknak nyújt támogatást, a Máltai Szeretetszolgálat is minden lehetőséget kihasznál, hogy az elesettek segítségére legyen. A Háromszéken működő négy említett legnagyobb segélyszervezet mellett az egyházak, egyesületek és alapítványok képezik azt a szociális ellátórendszert, amelyet gyakran neveznek háttérhálózatnak, de a gyakorlat azt mutatja, ennél sokkal többet jelentenek: működésük létszükséglet.

Szerző: Fekete Réka Cikk megjelenési időpontja: 2019-01-17 08:00

Támogatóink

© Kovászna Megyei Vöröskereszt | webdesign: Digital Studio